Manapság tök alap, hogy valaki le se jön a képernyőről, úgy rendeli meg a kaját, amit kézhez kap, hála a városi utcákat járó kajafutároknak, közben sorra nyitnak az éttermek, de már az élelmiszert is lehet házhoz rendelni a nagy hiperekből. Ez van most, de vajon hogy fognak kinézni a vásárlási és étkezési szokásaink 5-10 év múlva? Ennek próbált utánajárni az NZS Capital egy alapos cikkben.

A cikk egyik legfontosabb állítása szerint az egész, milliárd dolláros élelmiszerlánc a mezőgazdaságtól az élelmiszerbrandeken át, az éttermekig és élelmiszerboltokig teljesen meg fog változni.

Az amerikaiak hivatalosan egyre többet költenek főzés helyett étkezésre, ami lehet éttermi étkezés, elviteles kaja vagy rendelés. 2019 márciusa óta a főtt, éttermi ételre költött összeg nagyobb, mint a boltokban ételre és italra költött összeg. Az elmozdulásnak két fő oka lehet: az egyik az (éttermi) étkezés költségeinek csökkenésében, a másik pedig a milleniumi generációban keresendő.

(Azért rögtön hozzá kell tenni, hogy az írás az USA-ra vonatkozik, és általánosságban is elmondható, hogy a megállapítások többsége az Észak-Amerikában tapasztalható trendeken, tendenciákon nyugszik.)

A baby boomereket váltó ún. millenialok jelenléte komoly befolyásoló tényező, mivel az újabb generáció átlagosan később házasodik és kevesebb gyereket vállal, vagyis háztartásanként kevesebb az éhes száj, ami az étkezések terén nagyobb szabadságot enged. Szintén az ételrendelésnek kedvezhet, hogy az újabb generáció digitális bennszülöttjei már nem idegenkednek az online rendeléstől (míg szüleik pl. sokkal inkább). Tulajdonképpen épp egyfajta generációváltás zajlik az étkezés terén.

A cikk szerint számolni kell a hagyományos bevásárlás kevésbé nyilvánvaló költségeivel is, a benzin árával és az idővel amit egy-egy boltban eltöltünk - és akkor még nem beszéltünk a főzés “költségeiről”, hisz nem mindenki éli meg élvezetként. Előfordulhat, hogy néhány év múlva azt mondani, hogy "lementem a boltba", épp olyan idejétmúltnak fog tűnni, mint mikor régen a “nagyáruházba” jártak vásárolni a szülők, nagyszülők.

A klasszikus élelmiszerláncok és áruházak helyett a kisebb környékbeli közértek járhatnak jól, ahol friss termék és készétel is választható, másrészt a Walmart-hoz hasonló nagyok, ahol nem csak élelmiszert lehet kapni, illetve az olcsó “filléres” (itthon talán inkább eurós) boltok.

A jelenlegi élelmiszerfogyasztást szintén megboríthatja az úgynevezett felhőkonyhák (cloud kitchens) megjelenése. Ez gyakorlatilag egy központosított ételkészítő bázis, ahol különféle kaják vagy védjegy alatt álló ételek készülnek. Ez lehet taco, hamburger, de bárki elkészíttetheti a saját pizzáját is. Az itt készülő ételeket kb. úgy kell elképzelni, mint a boltokban kapható sajátmárkás termékeket. Ennek a fő előnye - vállalkozói részről - abban rejlik, hogy nincs szükség drága üzlethelyiségre, csili-vili étteremre, kisebb létszámú személyzettel működik (automatizált rendszerekkel, akár robotokkal). Az új vívmány az előfizetéses ételrendelési szolgáltatások felfutását is hozhatja - a Magyarországról kivonult Uber felhőkönyhája például már egy 25 dolláros előfizetési konstrukciót tesztel, ingyenes kiszállítással.

A cikk további forradalmi következményeket is felvet. Például: mi van ha az éttermek, élelmiszermárkák már a mezőgazdaságba is integrálódnak? Mi történik, ha a raktárméretű konyhákban növénysarkok és később húslaborok is helyet kapnak, így szinte minden egy helyről érkezik és jut el a fogyasztóhoz? - teszi fel a kérdést a cikk írója, bár ez már inkább hangzik science fiction-nak, mint reális forgatókönyvnek. Addig nálunk - legalábbis egyelőre - maradnak a motoros futárok és a gombaként szaporodó belvárosi éttermek.

Aki egyelőre nem a felhőkonyhák és Uber mobilmenük térhódítását várja, annak pedig jó szívvel ajánljuk a félprofi konyha jövőjét és jelenét egyaránt képviselő Ankarsrum Assistent robotgépet, amellyel jó néhány konyhai műveletet egyszerűbben és gyorsabban lehet elvégezni, mint a hagyományos eszközökkel.