A magyar konyha bővelkedik a furcsábbnál furcsább nevekben, vegyük például a püspökfalatot, ami állítólag arról kapta a nevét, hogy a középkorban szokás volt a püspökök számára kóstolót küldeni a csirkefarból, de hogy miért pont abból, arról már nem szól a fáma. Viszont nyelvünk gazdagságának és a magyarok kreativitásának hála még csak egzotikus hangzású elnevezésre sincs szükség ahhoz, hogy elbizonytalanodjunk egy-egy étel vagy alapanyag nevének eredetét illetően. Az alábbi ismeretterjesztő tesztből kiderül, mennyire ismered őket!

1. Az alábbiak közül melyik kifejezés germán-német változatából képződött a krumpli?

a, gumó
b, földi körte
c, földi alma

Ahány nyelvjárás létezik arrafelé, annyi különböző német elnevezés létezett a krumplira. Talán a legérdekesebb ezek közül a Grundbirne, amely szó szerinti fordításban földi körtét jelent. Németország mellett a kifejezés felbukkan Svájc és Ausztria területén is, de etimológiai szempontból fontosabb, hogy sok eltorzult változata is él, mint a Grundbirn, Krumbiir, Krumbeer. A bajor-osztrák nyelvjárásokban ennek alakult ki Krumpel változata, majd ez került át a magyar nyelvbe.

2. Ha már krumpli: vajon, melyik étel elnevezése a grenadírmars?

a, töltött káposzta
d, kürtős kalács
c, krumplis tészta

Az étel eredete egészen a Monarchia idejére nyúlik vissza. A hadászat korabeli fejlődésével az egyre nagyobbra duzzadó hadseregek hatékony élelmezését is meg kellett oldani valahogy. Mivel az egységek tevékenysége rengeteg energiát emésztett fel, tápláló élelemre volt szükségük. A szénhidrátban gazdag krumplis tészta ezért ideális megoldást jelentett számukra. Az étel a gránátosokról kapta a nevét, így lett gránátos kocka vagy grenadírmars.

Később, az első világháború idején a grenadírmarsot gyakran gulyáságyúba töltötték, ám ez nem azt jelenti, hogy gulyástöltetekkel bombázták az ellenséges haderőt. A mozgó tábori konyhát a katonák hívták gulyáságyúnak, majd a köznyelvben is elterjedt ez az elnevezés. A mobil megoldás nagyban megkönnyítette a sereg élelmiszer-ellátását, különösen háborús időkben. Nevét egyébként az ágyúcsőre emlékeztető kéményéről kapta.

3. Mi is az a Hitlerszalonna (itt a "Honnan ered..." kezdetű kérdés egy cseppet könnyű lett volna)?

a, lekvár
b, zsírszalonna
c, kacsazsír

A kemény, szeletelhető lekvár elnevezését a második világháborútól eredeztetik. Állítólag ekkor adta parancsba Hitler a birodalom vegyész-kémikusai számára, hogy a közelgő élelmezési gondok megoldására találjanak ki valamit. Így született meg a szilárd állagú lekvár, amely mindenféle, az emberi szervezet számára fontos ásványi anyagot és vitamint tartalmazott. Előbb Németországban majd Magyarországon is elterjedt. Mai leszármazottja a sütésálló lekvár.

4. Honnan kapta nevét a barátfüle (derelye)?

a, rosszul magyarosították a nevét
b, fül-alakú darabokból áll
c, szerzetesek fogyasztották

A lekváros derelye eredetileg egy Freund nevű budai sváb vendéglős találmánya. A barátfüle elnevezés alapja egy mókás félrefordítás: a pincér az étlapon eredeti nyelven, vagyis németül szereplő "Freunds gefüllte Tasche" mellé azt írta, hogy "Barát úr füle", vagyis szegény a sváb vendéglős családnevét is lefordította, a töltött táskából pedig „füle” lett.

5. Honnan ered a képviselőfánk elnevezése?

a, a parlamentben árulták
b, egy parlamenti képviselő találta fel
c, egyszer fánkkal dobálóztak a képviselők

Ez beugratós kérdés volt, ugyanis a képviselőfánk eredetét nem sikerült hitelt érdemlően tisztázni. Különböző teóriák versenyeznek egymással, de bizonyítást még egyik sem nyert. Népszerű vélekedés például, hogy anno a parlamenti képviselők ették a büfében kapható édességet az ülés szüneteiben, mások szerint viszont egy képviselő találta fel. Annyi biztos, hogy a kifejezés már a 20. század első felében létezett, egyik első előfordulása az 1930-ban megjelent P. H. Szakácskönyve című műből való, amely a Pesti Hírlap előfizetőknek járt.

Ha a fenti kérdések többségére csípőből tudtad a választ, gratulálunk, igazi nyelvszakértő vagy! Ha ennél mélyebben is érdekel a téma, és szeretnél még több érdekességet megtudni a magyar kifejezések eredetéről, ajánljuk O. Nagy Gábor munkásságát, aki Mi fán terem? című könyvében több száz magyar szólásnak ered a nyomába. Jóízű olvasgatást hozzá!