Érdekességek a kávé világnapja alkalmából

A kávé világnapja (szeptember 29.) apropójából megismerheted a kávéfőző kialakulásának történetét és a kávéfőzés evolúcióját. Kávéra fel!

A kávé felfedezése

Bizonyos források szerint a kávé, mint ital Jemenben született, valamikor a 15. század közepén. A szufik, valamint a kereskedők és  zarándokok közvetítésével  terjedt el a következő században, melynek első évtizedeiben már Egyiptomban és Szíriában is itták.

A muszlim hagyomány tehát mindenképp a szufikhoz, valamint a 15. századi Jemenhez köti a kávé születését. Bár ezek alapján a térségben már régóta fogyasztották a kávé bogyós termését, mint serkentőszert. Italt azonban, a mai megszokottól eltérő formában ugyan, de az említett vallási vezetők kezdtek el használni. Ráadásul az ital fogyasztásának célja ekkoriban az Istennel való titokzatos egyesülés volt. Legalábbis az ehhez kapcsolódó szertartások során segített az ital ébren maradni. 

Egyébként a legenda szerint Etióp kecskepásztorok fedezték fel magát a növényt, mivel észrevették, hogy azok az állatok, amelyek ettek belőle, sokkal élénkebbek. Az így felfedezett növények kezdték meg pályafutásukat Jemenben, ital formájában. A muzulmán szertartásoknak köszönhetően terjedt el az ital az egész muszlim világban, és végül a hódításoknak köszönhetően terjedt el Európában.

A török kávé: mikor még nem volt kávéfőző

A török kávé tehát a kávé legelső formája. Ekkor még nem használták a gőznyomást. 

A török kávét a cukorral és a fűszerekkel együtt főzik. Ezeket még szűretlenül, a zaccal együtt készítjük el. Sokszor például kardamom is kerül bele, amely a keleti ízvilág jellegzetes fűszere, és igencsak izgalmas ízt ad a kávénak. Az összetevőket egy nyeles edényben, a  dzsezvvában főzzük össze vízzel.

Általában az edény, a dzsezva 2/3-a hideg víz, ehhez adunk 1-2 teáskanál őrölt kávét, valamint ízlés szerint ugyanennyi, tehát kb. 1-2 teáskanál cukrot. Valamint adhatunk hozzá kardamom magot is, 1-2 szemet. Kiskanállal összekeverjük, majd lassú tűzön megfőzzük az egészet, forrásig. 

Fahéjjal és más fűszerekkel lehet tálalni a török kávét. Mi azt javasoljuk, hogy ha már kipróbálod ezt a különlegességet, akkor semmiképp se hagyd ki sem a kardamomot, sem a fahéjat.

A kávéfőző születése

A kávékultúra szépen lassan, de határozottan beszűrődött Európába is. Ennek hatására nem csak maga az ital, hanem az azt készítő gépek is változáson mentek keresztül. A mai kotyogós kávéfőzőre emlékeztető kancsószerű megoldás az 1800-as évek elején született meg, ezt az edényt használták a kávé főzésére. Még száz évet kellett várni addig a technikai változásig, amely a kávé ízét és állagát is sokkal, de sokkal minőségebbivé tette. Ez pedig a gőznyomás volt. A nyomásnak köszönhetően lesz megfelelően sűrű és olajos, habos a kávé. 

Manapság pedig már az otthoni kávéfőzőkkel is isteni forró italokat készíthetünk. Persze a kávégépeknek is megvan a maguk hierarchiája. Ennek mondhatni a csúcsán vannak a karos kávéfőzők, melyek esetében magával a karral szabályozhatjuk az elkészülő italt. Ehhez azonban szakértelem is kell. A manuális elkészítéssel felelősség is jár. 

Az egykaros kávéfőzőkhöz nem jár daráló funkció, ezért profi kávédarálót külön kell vásárolnunk hozzájuk. Például egy Maxima elegance 500 vagy egy elegance 600-as készüléket. Így azonban a darálás durvaságával is mi kísérletezhetünk. 

A manuális előkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy a kávé mennyiségével, ízével, sűrűségével kísérletezzünk, manuálisan készítsük el a tökéletes espressot vagy macchiattot, esetleg cappucino-t. Ehhez profi kávéházi gépek kellenek. Ilyen a Maxima Elegance Gruppo 3 Grande vagy ennek az egykaros változata, a Maxima Elegance Gruppo 1. Az Ascaso Bar gépek is karos kávéfőzők, melyekkel manuálisan tehet csodákat egy hozzáértő barista. 

Ha kávéfőző vásárlás előtt állsz, akkor ez a bejegyzésünk segíthet!

Röviden levezettük, hogy milyen utat kellett bejárnia a kávénak ahhoz, hogy a mai krémes, sűrű karakteres ízű ristrettokat vagy finoman gőzölgő lungokat ihassuk egy kellemes kávéház teraszán. 

Források

Fodor Pál: A kávé kultúrtörténete, Rubicon, 1993 1.-2.