A mezőgazdaság van messze a legnagyobb hatással a környezetre, így a táplálkozásunk, az étkezési szokásaink megreformálásával tudunk, illetve tudnánk rengeteget tenni a környezetvédelemért, vallják sokan. És ezeket a vélekedéseket már a tudomány is igazolta: az Oxfordi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a hús- és tejtermékeket elhagyva 73 százalékkal csökkenthető egy ember ökológiai lábnyoma. Ha mindenki felhagyna ezen terméktípusok fogyasztásával, 75 százalékkal csökkenne a művelés alá vont területek kiterjedése, amelynek mérete akkora, mint Kína, az USA, Európa és Ausztrália együttvéve.

A Science magazinban közölt kutatás az egyik legátfogóbb, amely a témában eddig készült, és közel 119 ország 40 ezer gazdaságát vette alapul. A kutatásból szintén kiderül, hogy míg a hús- és tejtermékfogyasztás felelős a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázkibocsátás 60 százalékáért, addig az így megtermelt javak csak az elfogyasztott kalória 18 százalékát és az elfogyasztott fehérje mindössze 37 százalékát adják világszinten.

Épp ezért hatalmas tévhit, hogy a fenntarthatóság jegyében az a leghasznosabb, ha elektromos autóra váltunk vagy napelemmel szereljük fel a házunkat, a táplálkozás mindennél nagyobb hangsúllyal esik latba (persze a fenntarthatóság és környezetvédelem többi formája is fontos!). Erre a kutatást vezető Joseph Poore is kitér: “Egy vegán diéta valószínűleg a legjobb módja, hogy csökkentsük a földre nehezedő környezeti terhelést (…) Többet teszünk vele a környezetért, mint ha mondjuk ritkábban repülünk vagy elektromos autóra váltunk” - mondta a kutató.

_{Végtelen mezőgazdasági területek (kép forrása: dahu.bio)}

Persze mezőgazdaság és mezőgazdaság között is létezik különbség, a kutatás szerint például természetes legelőn 50 százalékkal kevesebb földterületre van szükség a szarvasmarha-tenyésztéshez, mint amikor kivágott erdők helyén történik mindez.

Ráadásul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a közvetlen környezetterhelésen túl rendkívül pazarló is. Arthur Potts Dawson már egy 2010-es TED előadásában arról beszélt, hogy az éttermek és az élelmiszeripar a legpazarlóbb szektor az egész földön. Ezt egy szem krumpli megvásárlásának példáján keresztül érzékelteti: a krumplit el kell ültetni, gondozni kell, majd betakarítani, értékesíteni, vagyis összegyűjteni és kiszállítani, végül elfogyasztani. Mindeközben pedig veszteség termelődik, de nem csak a feldolgozás során keletkező hulladékra (jellemzően a krumpli héja) kell gondolni; az energia, az idő, a munka egy része is kárba vész, míg az asztalunkra kerül az a bizonyos burgonya.

A fejlett világban az élelmiszerek egyharmada kerül a szemétbe. Az USA-ban a pazarlás aránya a 40 százalékot is eléri. Éves szinten 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a kukában.

Az élelmiszerpazarlás mértékét jól érzékelteti (és dramatizálja) a Just Eat It: A Food Waste Story (2014) című kanadai dokumentumfilm, amiben a főszereplők megpróbálnak kidobott és kukákból kiguberált élelmiszerekből megélni. A kísérlet - legalábbis a film szerint - bejött, mivel rengeteg ehető kaját dobnak ki az emberek, sokszor még bontatlanul, pusztán azért, mert lejárt a szavatossági ideje (ami sokszor nem fedi a valódi szavatosságot).

Szerencsére ezt egyre több helyen ismerik fel, és a világban sorra nyílnak a boltok, ahol akciós, lejárt szavatosságú élelmiszereket árulnak. Az utóbbi időben nyílt ilyen üzlet Nagy-Britanniában, Németországban vagy épp Norvégiában is. 

_{A brit üzlet (a kép forrása: piacesprofit.hu)}

Nálunk is egy csomó cikk foglalkozik például azzal, mely élelmiszereket fogyaszthatjuk akár azután, hogy lejárt volna a szavatosságuk - ilyenek a tejtermékek, amelyeket akár 6 nappal a lejárati idejükön túl, sőt néha még később is lehet fogyasztani; a füstölt, tartósított húsok, de bármilyen fagyasztott élelmiszer és a megfelelően tárolt tojás is fogyasztható a lejárata után még egy hónappal, nem beszélve a Nutelláról, lekvárokról vagy épp a sörről (itt 6-24 hónap is lehet az extra szavatossági idő).

Arról viszont nem igazán hallani, hogy Magyarországon is bevezetnének különféle törvényi enyhítéseket, hogy a lejárt, de még fogyasztható élelmiszerek ne a kukában végezzék. Ahogy a néhai vs.hu maratoni hosszúságú összeállítása fogalmaz: „Magyarországon csak a civilek mutatnak aktivitást, (...) még naprakész statisztika sincs a hazai pazarlásról.”

Magyarországon törvény kötelezi a boltokat, hogy egyes romlandó élelmiszereket, például a húsokat, lejárat után semmisítsék meg, de gyakran sajnos más élelmiszerek is a kukában végzik. Persze léteznek szimpatikusabb gyakorlatok is itthon. Vas megyében például egyes boltokból állatmenhelyek viszik el a felesleget, egy szombathelyi hipermarket gazdaságoknak adja az eladhatatlan élelmiszert, ahol ezzel etetik az állatokat, de az is bevett gyakorlat, hogy a megmaradt élelmiszert elvihetik a dolgozók, vagy az arra járó rászorulók.

Visszatérve a vegánságra: az életmódváltás környezetvédelmi szempontból rendkívül hasznos lehet, az viszont nem mindegy, hogyan csináljuk. Ugyanis néhány zöldség és vegán alapanyag termesztése a jelenlegi fogyasztási szokások és trendek mellett fenntarthatatlan.

Ilyen az avokádó – a Mexikóban őshonos, és különösen vízigényes növény az egészséges életmód és gasztrorovatok egyik kedvence, de az avokádó iránti keresletet egyre nehezebb kiszolgálni. Hasonló a helyzet a quinoa-val, amely egy, a köleshez hasonló álgabona, kevés szénhidrátot és sok fehérjét, illetve ásványi anyagokat tartalmaz. A pálma- és a kókuszolaj is fogyóeszköz – népszerűségük miatt nagy területen irtanak ki esőerdőket. A kakaó- és a csokitermesztés miatt is óriási területeket vonnak művelés alá, főleg Afrikában, ami szintén az őshonos növényzet kárára történik. De az utóbbi időben a vanília is kezd a veszélyeztetett fajok közé tartozni, nem mellesleg az egyre nagyobb vaníliakereslet komoly társadalmi feszültségekhez és villongásokhoz vezet a világ legnagyobb vaníliaexportőrének számító Madagaszkárban.

Aki a fentiek hatására elgondolkodott azon, hogyan tudna még fenntarthatóbb életmódot folytatni, annak ajánljuk figyelmébe a Nagykonyhaigepek.hu oldalon található, alacsony energiafogyasztású eszközöket. Illetve, ha valaki a vegánsággal kacérkodik, az egyre profibb húshelyettesítőknek hála, az oldalon megtalálható eszközökkel (pl. húsdaráló), a megfelelő alapanyagokból remek vegán kolbászt vagy pástétomot készíthet, akár otthon is.